SZÍV:
A szív a szeretetet, az érzelmeimet, a szeretet képességét, az örömöt, a vitalitást és a biztonságot jelképezi. A szív energiája az egész testre kisugárzik, főleg a nyak és a napfonat között. A szív egy pumpa, amely az életet (a vért) áramoltatja körbe az egész testemben. Ez a vérkeringés osztja el a boldogsághoz, az egyensúlyhoz, az életörömhöz, és a belső békéhez szükséges életenergiát. Minél inkább a szeretetre, az együttérzésre és a megbocsátásra koncentrálok, annál nagyobb örömben, békében és boldogságban „dolgozik" majd a szívem. A lassú, harmonikus szívritmus lelkileg nyugodt embert jelez. A szívritmusom megváltozik, amikor nem vagyok egyensúlyban, szeretettel kapcsolatos problémám van vagy érzelmeimre érzékenyen reagálok. FELADAT: Nyitni a szeretet felé, minden rosszallást elfelejteni, felhagyni a saját magunkat megbetegítő önkritizálással, és megbocsátani magunknak, mert csak így tudjuk elfogadni mások szeretetét, ha saját magunknak megbocsátunk.

Szívünkre ható érzelmek

• Túlzott bizonytalanság – Túlzott magabiztosság
• Túlszeretés – Szeretetlenség – Összetört szív: Ne szeressük túl még gyermekeinket sem! Az a szeretetlenség, amikor magamat vagy másokat nem szeretem.
• Túlzott keserűség – Túlzott elfogadás
• Legyőzöttség – Sikeresség: Szívünket károsítják a hátulról jövő dolgok, a szemtől-szembe harc nem! A méltánytalan vereség gyengíti a szívet, így akkor teszünk magunknak a legjobbat, ha méltánytalan vitákba nem megyünk bele!
• Mogorvaság – Hajlandóság: Mindig nyitottnak kell lennünk a változásra, a lehetőségeket meg kell mindig ragadnunk! Dinamikusságot nem szabad elveszíteni! Várni kell a lehetőségeket!
• Elégedettség – Korlátoltság
• Megundorodottság – Túlzott empatikusság: Az áldozat szerepét fel kell függeszteni!

VÉKONYBÉL - Bélrendszer:
Legfontosabb kérdés: Mi az amit nem tudok megemészteni?

A belek a különféle táplálékok, gondolatok, érzések és jelen valóságom felszívódási és felhasználási központja. Minden, ami szomorúságot, félelmet, zavart, lázadást, szégyent vagy bármely más diszharmonikus gondolatot, érzést okoz, bélproblémákhoz vezethet. Mivel az emésztés egy része a belekben történik, ha dühös vagyok vagy egy övön aluli ütés áldozatának érzem magam, amit egészen egyszerűen „nem bírok megemészteni", az hatással lesz a belekre! Fokozottan igaz ez, ha az egyik családtagom bánt el velem. Mivel nem vagyok képes megemészteni a helyzetet, a konfliktus testi szinten jelentkezik. Ha a vékonybél az érintett, akkor az élet adta helyzeteket mereven, egymástól eltérő, jó és rossz fogalmakkal ítélem meg. Hajlamos vagyok úgy érezni, sok mindenben hiányt szenvedek. A belek állapota (főként a vastagbél) arról is hírt ad, mennyire vagyok képes önmagamat elengedni, mennyire érzem magam biztonságban, hogy spontán lehessek. A belek életem eseményeinek zavartalan „áramlását" szimbolizálják. Ragaszkodom bizonyos dolgokhoz, emberekhez, helyzetekhez, ami gyakran féltékenységhez és birtoklási vágyhoz vezet. A beleimet, "eltorlaszolja" mindaz, ami már felesleges számomra, én azonban visszatartom őket. Ez többek között székrekedést okozhat. Megtanulom az önállóságot, és megnyugtatom magamat: minden forrással és eszközzel rendelkezem ahhoz, hogy megteremtsem, létrehozzam mindazt, amit akarok. Az egyetlen személy, akit irányíthatok, az kizárólag saját magam!

LÉP: Ha a lépem nem működik megfelelően, akkor én magam sem „működöm” jól, és ennek fő oka az, hogy sötét, negatív gondolatokra koncentrálok. Ez a negatív hozzáállás gyakran ahhoz köthető, amilyennek én magamat látom: csúnyának, helytelennek, nem jónak, stb. Ez lecsökkenti az energiáimat, és már nincs kedvem semmihez. Inkább alvásra vágyom, aludni van kedvem, passzivitásba süppedek...

HASNYÁLMIRIGY: Tudatosítanom kell magamban a szükségleteimet, és utána kell mennem azoknak a dolgoknak, amelyeket el akarok érni. Nincs szükségem mesterséges stimulánsokra (drogok, szexualitás), csak meg kell tanulnom szeretni magamat olyannak, amilyen vagyok, és időnként „kis örömökkel” jutalmaznom magamat.

AJURVÉDA - INDIAI GYÓGYÁSZAT - ŐSZ - OKTÓBER - LÉP és HASNYÁLMIRIGY:

GYOMOR: A gyomrom azt mutatja, hogyan fogadom be a valóságot, hogyan integrálom, és azt, mennyire vagyok képes új gondolatok és új helyzetek megemésztésére. Gyomorproblémák akkor jelennek meg, amikor a hétköznapi valóság konfliktusban áll a vágyaimmal és igényeimmel, de nem adok hangot az ellenérzéseimnek, inkább belül dühöngök. Tehát bizonyos dolgok nem úgy történnek, ahogyan szeretném, ezért a düh és az agresszivitás forrongnak bennem. Bizonyos helyzeteket annyira undorítónak, visszataszítónak tartok, hogy a gyomrom nem hajlandó azokat megemészteni. Kevés önbizalmam miatt nagy aggodalmakat élek át, ami megnehezíti az érzelmeim elfogadását. MEGOLDÁS: Nagyobb nyitottságot kell mutatnom az életben, és elfogadom, hogy az események azért történnek velem, hogy felnőhessek és fejlődhessek általuk.

VASTAGBÉL: A belek a különféle táplálékok, gondolatok, érzések és jelen valóságom felszívódási és felhasználási központja. Minden, ami szomorúságot, félelmet, zavart, lázadást, szégyent vagy bármely más diszharmonikus gondolatot, érzést okoz, bélproblémákhoz vezethet. Mivel az emésztés egy része a belekben történik, ha dühös vagyok vagy egy övön aluli ütés áldozatának érzem magam, amit egészen egyszerűen „nem bírok megemészteni”, az hatással lesz a belekre!

TÜDŐ: A Tüdővel kapcsolatos az egyik legfontosabb feladatunk a külvilággal való kapcsolat létrehozása és fenntartása. A tüdő (és a bőr) az egyik legfontosabb kapcsolatteremtő szervünk; a légzés a köldökzsinór az élethez, kapcsolat és kapcsolódás minden élőlénnyel, mert mindannyian ugyanazt a levegőt szívjuk. A Tüdőnk és a légzés köt össze minket mindennel és mindenkivel! Kivel nem tudok egy levegőt szívni?